A fülzúgás kiismerése és megértése nem könnyű feladat, de világszerte vannak kezdeményezések és kutatások annak irányában, hogy közelebb jussunk egy olyan megfejtéshez, ami újabb megoldásokat eredményezhet a fülcsengés kezelésében. Egy külföldi kutatás például meglepő felismerésre jutott.
Az Illinoisi Egyetemen végzett tanulmány ugyanis nemcsak azt derítette ki, hogy azok, akiknek fülzúgásuk van, másképp dolgozzák fel az érzelmi hatásokat, mint azok, akiknek nincs fülzúgásuk, hanem arra is fény derült, hogy a fülzúgással élők között is jelentős különbségek vannak abban, hogy ki hogyan, az agy mely területeit használva dolgozza fel az érzelmi nehézségeit, ez pedig hatással van arra, hogy ki mennyire éli meg rosszul a fülzúgás meglétét.
Fontos leszögezni, hogy ha a fülzúgást szeretnénk megérteni, akkor kétségkívül az agyunk működését kell megvizsgálnunk, mivel a fülzúgás alapvetően egy hangforrás nélkül érzékelt hang, ami az agyban jön létre, ráadásul az agyunk kiválóan képes alkalmazkodni a fülzúgás meglétéhez.
Nem véletlen, hogy a hangterápiás eszközök működésének lényege az, hogy mesterséges hanganyagokkal átprogramozza az agyunkat arra, hogy figyelmen kívül hagyja a fülcsengésünket, ezáltal megszüntetve azt. Bővebben itt olvashattok róla.
A vizsgálat során a funkcionális MRI használata lehetővé tette a kutatók számára, hogy megfigyeljék a vizsgálatban részt vevők agyának véroxigénszint változásait. A kutatók először a fülzúgással rendelkezők agyi tevékenységeit vizsgálták, szemben a fülzúgással nem rendelkezők agyi aktivitásával. A cél az volt, hogy összehasonlítsák, hogy a két csoport résztvevőinek agya miként dolgozza fel az érzelmi hatásokat.
Forrás: Unsplash
A vizsgálat során a résztvevőket 30 kellemes, 30 kellemetlen, és 30 semleges hangnak tették ki, amelyek valamilyen érzelmet váltottak ki a vizsgálatban résztvevőkből. Olyan hangokat játszottak le nekik, mint a kuncogás, a síró csecsemők hangja, vagy a vizes palack kinyitása. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a fülzúgással küzdőknél az agy egyes területein nagyobb az aktivitás akkor, amikor érzelmeket kiváltó hangokat hallgattak, mint azoknál, akiknek nem volt fülzúgásuk.
A kutatók megfigyelték, hogy az egyes résztvevők jól alkalmazkodnak a fülcsengésükhöz, míg mások nem, ezért össze akarták hasonlítani csak a fülzúgással élő résztvevők agyi aktivitását is egymással.
A fülzúgás ugyanis többféle módon is megnyilvánulhat, hiszen minden érintett másképpen tapasztalja meg. Míg néhányukat nem zavarja a fülzúgás annyira, mások arról számolnak be, hogy az életminőségük jelentősen csökkent: küzdenek a depresszióval, szorongással, alvási nehézségekkel, hangulatingadozásokkal és az ingerlékenységgel
A fülzúgás súlyossága ugyanis személyenként nagymértékben változhat, mivel a „súlyosság” a fülzúgás stressz mértékén alapszik, amelyekről mindenki maga nyilatkozik.
Ezért Fatima Husain, az Illinoisi Egyetem beszéd-, hallástudományi és idegtudományi professzora, aki a kutatócsoportot vezette, felméréseket végzett annak érdekében, hogy megtudja, a vizsgálatban részt vevők hogyan ítélik meg saját fülzúgásukat.
Hallással, magatartással, érzelmekkel és alvással kapcsolatos kérdéseket tettek fel nekik, és a felmérés után megismételték a funkcionális MRI vizsgálatot.
Ebből az derült ki, hogy a kevésbé súlyos fülzúgással rendelkezők, azaz azok, akik azt állították magukról, hogy fülzúgásuk nem annyira zavaró, más agyi feldolgozó utat használtak az érzelmi hatások feldolgozására.
Az orvostudomány szerint az agynak az amygdala néven ismert része az, ami kulcsfontosságú szerepet tölt be az érzelmi feldolgozáshoz, ám azok a résztvevők, akiket nem zavart annyira a saját fülzúgásuk, inkább a homloklebenyt használták az érzelmeik feldolgozására. Pedig az elülső homloklebenyt általában inkább a figyelem, a tervezés és az impulzus vezérlésére használják.
Forrás: Unsplash
Az eredmény sokat segíthet a fülzúgás kezelésében
Tehát, a kutatás vizsgálatának eredményei alapján elmondható, hogy azok az emberek, akik a frontális homloklebenyüket használják az érzelmi hatások feldolgozására, sokkal könnyebben viselik el saját fülzúgásukat, mint akik nem.
Tehát elképzelhető, hogy nálad is ez befolyásolja azt, hogy mennyire viseled jól vagy rosszul a fülzúgásod meglétét.
Ez a felismerés pedig sokat segíthet a jövőben a fülzúgás kezelésének alakításában, hiszen a frontális lebeny aktiválása pszichológiai terápiákkal, és a gondolkodás átalakítása, azaz, hogy hogyan tekintünk a fülzúgásunkra, sokat segíthet abban, hogy csökkentsük a fülzúgás stressz mértékét.
Ha a Tinnitus Klinika fülzúgás specialistáihoz fordulsz segítségért, akkor biztos lehetsz abban, hogy minden ismert lehetőséget a rendelkezésedre bocsátunk. Nálunk az átfogó vizsgálat után egy személyre szabott kezelést állítunk össze számodra a te együttműködéseddel. Így ha nyitott vagy a pszichológiai megközelítésekre, akkor azokat is tudjuk ajánlani neked!
Mi törekszünk arra, hogy Nálunk mindenki megtalálja a maga útját!
